nyitvatartás: H-P: 10.00-17.00 Minden hónap utolsó szombatján: 9.00-16.00

Dr. Hadik György: Gondolatok Hadik Magdáról

A Hadik Magda kiállítás megnyitását követő állófogadáson Dr. Hadik György mondott volna pár szót a jelenlevők köszöntésére, de végül elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni. Azonban elküldte beszédét, amelyet most itt közlünk, és köszönjük még egyszer kedves szavait.

 

Dr. Hadik György: Egy soha el nem hangzott pohárköszöntő

 

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Igazgató Asszony! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! Köszöntöm Önöket!

Csak az hal meg, akit elfelejtenek. Téged, Hadik Magda, mi nem felejtünk el. Itt vagy közöttünk, alkotásaid képében. Felidézzük szellemedet, tisztelgünk több mint félévszázados munkásságod előtt, amely letisztult értékrendet követ és tükröz, ami értékvesztett világunkban a jövő záloga lehet. Maradandó alkotásaid bemutatása erkölcsi kötelességünk.

 

Egyre nagyobb jelentőséget kap az örökölt vagy megszülető szellemi produktum, mely „az érett élet látomásainak” folytatójává válik. Magda képzett művész volt, Képzőművészeti Főiskolát végzett 1953-ban. Csodálatos képzeletvilága volt, de számára mégis meghatározó a hűség, az anyaghoz való hűség volt. Vallotta, hogy abból kell kiindulni, ami van, amit az kiad, ami benne van, de ugyanakkor úrrá is kell lenni rajta.

Azért válik valaki szobrásszá, mert különös, kényes érzékenységgel rendelkezik, viszonyul mindahhoz, ami körülveszi. Az anyaggal bánni kell tudni, és ezt nem lehet megtanulni, valami plusz kell, a tehetség.

A szobor ereje, intenzitása belülről fakadó, a kifelé feszülő formából kisugárzik. Csak ezek a formák adhatnak erőt, feszültséget, vitalitást. Soha nem a méret dönti el az értéket, hanem a benne levő szellemi tartalom, az emóció, ami anyaggá vált. Ez ad monumentalitást, sugárzást egy munkának. Hadik Magda művészetének egyik legszembetűnőbb vonása az anyag karakterének tiszteletben tartása.

Jó barátságban volt a kővel, szobrai jó részét ebből az anyagból faragta. Ezek a vaskos és monumentális bálványok mindjárt ki is jelölik a művész helyét a XX. századi magyar szobrászatban. Nem véletlenek utalásai Medgyessyre („Medgyessy emlékezete”, „Medgyessy portré”, „Anyaföld”), mert ezek tanúsítják a mester örökének tudatos vállalását. A nyilvánvaló szellemi és formai rokonság mellett van azonban egy lényegi különbség is, mely eredetivé és öntörvényűvé teszi ezt a művészetet. Míg Medgyessy férfi-módra saját képére és hasonlatosságára alkotta, teremtette műveit, Hadik Magda csak hagyta, hogy kibomoljanak a kőből. Csak segített nekik, hogy megszülethessenek. Passzív és alázatos női szerepet vállal. Vésője nyomán jön létre a rózsás vagy szürke tardosi, siklósi, süttői márványból az „Anya”, a „Játék”, a „Félelem”, az „Alvás”, a „Védekező” masszív, gömbölyű alakja. Ott rejtőzködtek ősidők óta a kőben, arra várva, hogy a felesleget levéssék róluk. A Willensdorfi Vénusz testvérei Ők. A formáik teltek, lágyak, hullámzóak. Örök emberi tartalmakat fejeznek ki, köztük a két legfontosabbat, a szerelmet, az anyaságot. Ez utóbbi elvonatkoztatott értelemben is megjelenik a „Gondolat születése” című alkotásban.

A „kőből kibontott” egyszerűségükben is kifejező formák úgy öltenek alakot, hogy közben nem szűnnek meg kövek maradni. Megint más alkotói törekvést enged megvalósulni a fém sajátossága. Míg a kő a statikus nyugalmat és az állandóságot kölcsönzi a témához, addig a nyúlánk fém figurák eleven mozgásukkal szinte kifeszítik magukat a szobor létből.

Hadik Magda szobrainál bármely anyagból szülessen is a mű, a főszereplő mindig az ember, valóságos vagy átlényegült formájában. Az emberek sorában megjelennek a legjelesebbek, irodalmi és művészeti életünk nagy alakjai: Ady Endre, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Medgyessy Ferenc, Pátzai Pál.

Más szobrai hiába ábrázolnak férfiakat vagy nőket, nem ez dominál, hanem az igazán emberi, az érzelem, a félelem, a fájdalom, a jajkiáltás, az egyedüllét érzése sugárzik az alakokból. Ő, akinek soha nem lehetett gyermeke, a gyermek utáni titkos vágyát transponálta szobraiba, ennek megjelenítése látható az emberi alakok tolmácsolásában, szeretett szobor gyermekeiben.

Hadik Magda alkotásaiban semmi sincs, amit ráerőltetne az anyagra, amit kívülről rakna rájuk. Ő csak érzi az anyag természetét, és rátalál a benne rejlő üzenetre, amit aztán puritán egyszerűséggel tár elénk. Szinte félelmetes, milyen mágikus biztonsággal teszi ezt.

A kiállításon szereplő kisbronzok, portrék bizonyítják, hogy legalább ilyen bensőséges, elmélyült viszonya a bronzzal, mint anyaggal. Portréi karakteresek. Mintázásuk friss és érzékeny az elevenség szuggesztivitásával, erejével hatnak.

Magda hetekig tanulmányozta a megformálni kívánt embert, anyagot gyűjtött róla, megtekintette munkáit, megtanulta életrajzát, fotókat szerzett be róla. Éjszakánként többször maga elé álmodta figuráját, megragadta karakterisztikus vonásait, kiemelte, eltúlozta, eljátszott a gondolattal, a jövendő szoborral. És amikor magáénak érezte, megszerette figurát, kiemelt egy jellegzetes vonását és e köré megalkotta. Így sugárzik a szoborból is ez az érzés – a lelke – az alkotásnak.

Karinthynak rendíthetetlen keménysége, Ady érzékenysége, Medgyessy csendes befelé fordulása, Kosztolányi kisfiús bája, ahogy a nyakára csavart puha bronzsál a fehér posztamensre omlik. A bejáratnál a „Szolmizáló kislány” fehér gipsz öntőmintája üdvözli a látogatót. Végleges formája bronzba öntve Nyíregyháza főterén őrzi a Hadik Magda által oly nagyon szeretett gyerekeket. (A Szolmizáló kislány c. alkotás bronzváltozata került be a kiállításba, amelyet a belső térben tekinthetnek meg. a szerk.) Külön fel szeretném hívni a figyelmet „A Szél” című alkotásra. Viaszba öntött bronzalakja már szinte légies könnyedséget ad az anyagnak, leheletfinomra, vékonyra, szinte hullámzó, lüktető temperamentumosra formázva azt.

 

Kedves Magda! Sajnos már nem lehetsz közöttünk, nem taníthatsz bennünket a művészet határtalan, gyermekien tiszta szeretetére, gondtalan élvezetére. Most érezzük csak, mit veszítettünk haláloddal, amikor az idő könyörtelen kerekét visszaforgatni már nem lehet. Munkásságodra emlékezünk és szellemed megidézzük szobor és kép gyermekeid alakjában.

Itt vagy velünk, elárasztasz bennünket emlékeiddel. Kérlek, segíts nekünk! akik dolgoztunk ezen a kiállításon, akik teljesíteni kívántuk végrendeletedet, felejthetetlenné tenni ezt a délutánt, megértetni nemes szándékodat, a halálon túl is érvényesülő akaratodat.

 

E gondolatok jegyében emelem poharam Hadik Magda művészetére, napjainkhoz szóló mondanivalójára és nem utolsósorban ránk, a befogadó, értő közönségére.

Egészségünkre!

 

Dr. Hadik György

Post a comment