nyitvatartás: H-P: 10.00-17.00 Minden hónap utolsó szombatján: 9.00-16.00

“Ez vagyok” – Szászfalvi László országgyűlési képviselő megnyitója a Hadik Magda kiállításon

„Ez vagyok” – Hadik Magda szobrászművész gyűjteményes kiállításának megnyitója

( Csurgó, 2018. 03.09. Történelmi Park )

/ Szászfalvi László országgyűlési képviselő megnyitója /

 

Nem véletlen, hogy megszülettél, hogy pont oda helyeztettél, ahol vagy.

 

Kedves Igazgató Asszony! Kedves Makóiak! Kedves Polgármester Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Amikor Hadik Magdára emlékezünk, akkor ez a súlyos kálvinista predestinációs mondat  fontos lehet mindannyiunk számára, mely visszhangzik 1994 óta: „Nem véletlen, hogy megszülettél, hogy pont oda helyeztettél, ahol vagy.

Hadik Magda számára az élete, életének a helyszínei, a hivatása az egy egész életre szóló küldetést jelentett. S nyugodtan fogalmazhatok úgy ezzel a predestinációs gondolattal, hogy ő tudta, hogy nem véletlenül született meg. Ő tudta, hogy nem véletlenül került Makóra, aztán nem véletlenül került Csurgóra és nem véletlenül került Budapestre. Volt valamilyen fontos, szent küldetése és hivatása, és hogyha az egész életpályáját végigolvassuk, végiggondoljuk – nekem, hála Istennek, volt sok lehetőségem a személyes találkozásra –, akkor azt gondolom, hogy ez az életpálya, ez az életmű valóban erről szól, valóban ezt támasztja alá, hogy „Nem véletlen, hogy megszülettél, hogy pont oda helyeztettél, ahol vagy”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy mielőtt méltatnám Hadik Magdának az életpályáját, az előtt hadd idézzek – bocsánatot kérek, de – magamtól, hiszen 2005-ben, amikor Hadik Magdának az állandó kiállítását a csurgói múzeumban, helytörténeti gyűjteményben elhelyezhettük éppen a halálát követő esztendőben, akkor az a megtiszteltetés ért, hogy én mondhattam néhány gondolatot. S most eszembe jutott, hogy érdemes lenne fellapozni ezt. Vajon hogyan hangzottak azok a mondatok, s én úgy érzem, hogy talán most is idevág az a néhány gondolat, amelyet idézek ebből.

„ A magyar szobrászat jeles képviselője, Csurgó díszpolgára hazatért az általa rajongott-szeretett városába. Hazatért gondolataival, alkotásaival, üzenetével, életművével, és mától, míg világ a világ, míg Csurgó Csurgó lesz, mától velünk is marad. Mától rajtunk múlik, hogy tudunk-e tőle tanulni, tudunk-e tőle impulzusokat, életkedvet és életerőt venni. Hadik Magda mindig azért jött Csurgóra, hogy tegyen valamit. Sőt, mindig azért jött, hogy változtasson rajtunk, hogy elgondolkoztasson bennünket, hogy friss levegőt, ötleteket hozzon, hogy felnyissa a szemünket a látásra, hogy tágabbra nyissa a horizontunkat.

Most, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Csurgóiak, kedves Vendégek, mától végleg velünk lesz, hogy mindig tegyen valamit a lelkünkkel, hogy mindig tegyen valamit a szívünkkel és az eszünkkel, ha itt mától vele kettesben végigjárjuk ezt a kiállítást. Végleg velünk lesz, hogy változtasson rajtunk, hogy új gondolatokat adjon, hogy tágítsa szellemi-lelki horizontunkat. „

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hadik Magdának az élete a XX. századon átélt élet volt, mind kronológiailag, mind egzisztenciálisan, mind pedig lelki-szellemi értelemben. A XX. századot átélt élet annak minden újdonságával, de minden borzalmával; minden szépségével, de minden kihívásával és kérdésével együtt. Gyermekéveit mélyen áthatja magyarságunk XX. századi legnagyobb traumája, az igazságtalan trianoni döntés. Az idő tájt magyar tisztviselők ezrei kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. Így vette a vándorbotot édesapja, az ó-pécskai állomásfőnök, hogy azután családjával Makón telepedjen meg, ahol aztán Hadik Magda gyermekéveit töltötte és a gimnáziumot végezte.

Életének következő fontos állomása Csurgó volt, ahol férje, dr. Bódi Ferenc a református gimnáziumban kapott történelemtanári állást. A csurgói évek emléke végigkísérte egész életét, hiszen itt kezdődött művészi pályája, itt csodálkozik rá a természet isteni csodájára. Visszaemlékezésében így ír Csurgóról, idézem: „… egyszóval semmi dolgom nem volt, csak öröm és boldogság.” Hogy irigyeljük… „A férjem azonnal mutatni akarta Csurgót … megcsodáltam a gesztenyefasornak szinte templomszerű összehajlását, … csodáltam azt a hangulatot, azokat a gyönyörű fákat, mind-mind a múltról beszélt. Csak a madarak csicsergése volt jelen.

Itt Csurgón mintázta első agyagszobrait, és ezekben a kiállításokban itt lelt otthonra sok-sok szép és kiemelkedő alkotása, munkája, amelyeket ma is itt megtekinthetünk ebben a gyűjteményes kiállításban. 1952-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán. Pátzay Pál, Barcsai Jenő és Ferenczy Béni tanítványára nehéz idők következtek, hiszen a szocialista realizmus korszakában nem találta a helyét, így igyekezett saját örömére dolgozni. Készített portrékat, érméket, kő-bronz-fa- és kisplasztikát. Nem megfelelni akart az aktuális politikai igényeknek, hanem alkotni, teremteni, gondolkodni, tenni és tenni a nihil, a semmi vallása ellen.

Ady Endrét hadd idézzem ide közénk, akinek a portréját készítette:

A Mindegy, mi ma mindent összetör,
A lágy ujjakat összefonja,
Hogy nem szorul össze az ököl.
S hogy itt még valami teremjen,
Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

Gyújtsuk ki jól a szíveinket:
Csak azért se győzhet a Mindegy
.”

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hadik Magda alkotásaiban tükröződik a keresztyén ember kiegyensúlyozott szemlélete, a keresztyén embernek a perszonalista szemlélete. Szobrainak témái az élet, az emberi élet és a világ nagy kérdései. Dr. Dávid Katalin művészettörténész így vall az ő művészetéről: „Alkotói világának középpontjában az ember áll, róla beszél minden művében: örömök és szenvedések, boldogság és elhagyatottság, vidámság és szomorúság formálódik képpé az ő műveiben. A tánc mellett a gyász, a magány mellett a szerelem egyaránt témája szobrainak.” Hadik Magda sokat dolgozott alkotótáborokban, művésztelepeken. Számos városunkat gazdagítják és szépítik köztéri szobrai: Hajdúböszörmény, Tiszalúc, Makó, Budapest, Szombathely, Nyíregyháza, és persze Csurgó.

Temetésén annak a Juhász Gyulának a soraival búcsúztam tőle, akinek arcmása volt az első alkotása városunkban, ahogyan ezt hallottuk az imént is. Hitem szerint ez a néhány sor Hadik Magda művészi-emberi ars poeticáját is gyönyörűen megfogalmazza, idézem:

Egy hangszer voltam az Isten kezében,
Ki játszott rajtam néhány dallamot
.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megtiszteltetés számomra, hogy most ezt a gyűjteményes Hadik Magda csurgói kiállítást, a Makóról Csurgóra érkezőét, én a Makóról Csurgóra érkezett, nyithatom meg.

Hadik Magda itt van ma is velünk, itt van ma is közöttünk az ő szellemisége. Hiszem azt, hogy ő végleg itt is marad velünk, és mindig akar nekünk valami újat, valami szépet mondani, valamilyen módon bennünket motiválni az életnek a szeretetére, ahogyan ő vallott annak idején: „az én életem akkor csupa öröm és boldogság volt”. Ő valóban egy hangszer volt Isten kezében, ki néhány dallamot – tegyük hozzá, sokféle módon – játszott őrajta, játszott az ő életén keresztül. Ezek a dallamok most már itt szólnak közöttünk, itt hangoznak fel újra és újra különböző helyszíneken, különböző közösségekben, különböző találkozások alkalmával!

Örülök, hogy ma itt külön is köszönthetem őszinte és szívbéli szeretettel a Makóról érkezetteket és kívánom, hogy érezzék nagyon jól magukat itt, Csurgón, Hadik Magda városában!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Jelenlévők!

Kívánom azt, hogy legyen fülünk e csodálatos, felemelő dallamnak a meghallására, amellyel Isten játszott őrajta. Hadik Magda életművén keresztül legyen szemünk a meglátásra az ő művein keresztül és legyen szívünk ennek az üzenetnek a befogadására. E gondolatok jegyében ezt a gyönyörű kiállítást megnyitom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

 

Post a comment